A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, legfontosabb feladata a véralvadás megfelelő elősegítése és az ásványi anyagok csontokba való beépülésének biztosítása. Többféle élelmiszerben megtalálható, de táplálékkiegészítők formájában is fogyasztható, pótolható.

Két alapvető formája ismert, a K1 vitamin és a K2 vitamin. Elsősorban a K1-vitamin felelős az egészséges véralvadásért, míg a K2-vitamin a szív- és érrendszer egészségéhez, valamint az anyagcsere megfelelő működéséhez szükséges.  Az élelmiszerekben leginkább K1 vitamin található meg, a K2 vitamin egy részét a bélrendszer jótékony baktériumai állítják elő.

Mihez szükséges a K-vitamin?

K-vitamin és a csontritkulás

A csontok megfelelő fejlődése, erősítése

A K-vitamin a D-vitaminnal együtt biztosítja, hogy a fehérjék beépülhessenek a csontokba, és megkössék a létfontosságú ásványi anyagokat, különösen a kalciumot és a foszfort. A K-vitamin kiemelten segítheti a csontritkulás megelőzését, a csonttöréseket, valamint a fogszuvasodást is.

A véralvadás biztosítása

A K-vitamin legfontosabb feladata, hogy befolyásolja a vér alvadási képességét, segítse a fehérjék összetapadását. Ha a vér nem képes a szükséges mértékben megalvadni, súlyos, életveszélyes helyzet alakulhat ki. A K-vitamin jelenléte olyan domináns, hogy bizonyos véralvadásgátló gyógyszerek hatását is képes visszafordítani, ezért aki ilyen gyógyszert szed, mindenképpen egyeztessen a kezelőorvosával mind a K-vitaminban gazdag ételek fogyasztásáról, mind az esetleges táplálékkiegészítőkkel kapcsolatban.

Szívbetegségek megelőzése

A K2 vitamin megelőzheti, illetve mérsékli az érelmeszesedés kockázatát, gátolja az erek elzáródását, ezzel nagymértékben hozzájárul a szívbetegségek elkerüléséhez és kezeléséhez is. Azonban véralvadásgátlókkal, koleszterinszint-csökkentőkkel, antibiotikumokkal vagy fogyókúrás készítményekkel nem ajánlott egy időben szedni.

Az agy egészséges működése

A K-vitamin a sejtek megfelelő növekedéséhez, fejlődéséhez is nélkülözhetetlen, megfelelő mennyiségben segíti az agyműködéshez szükséges fehérjék biztosítását, az idegsejtek egészségének megőrzését. Szerepet játszhat az Alzheimer-kór kockázatának csökkentésében.

A K-vitamin hiányának tünetei

K-vitamin-hiány akkor léphet fel, ha valaki tartósan egyoldalúan táplálkozik, vagy felszívódási zavarral járó betegségben szenved, bélgyulladása van, illetve erős antibiotikumos kezelésben részesült, és sérül a bélflórája. Hiányában vérzékenység, véralvadási, zsírfelszívódási problémák, illetve májkárosodás alakulhat ki. Tipikus jelek, ha kis sérülés esetén is lassan áll el a vérzés, kisebb horzsolások kék-fekete nyomot hagynak, a gyakori orrvérzés, vagy a vér megjelenése a vizeletben.

Mennyit szükséges szedni belőle?

K-vitaminhoz részben az elfogyasztott ételek révén, részben a bélrendszerben élő baktériumok vitamintermelésével jut hozzá a szervezet. A táplálékkal bevitt K-vitaminnak csak bizonyos százaléka szívódik fel, függően az általános egészségi állapottól, ezért a hiánypótlásra mindenképpen ügyelni kell, különösen a fent említett bélbetegségek vagy antibiotikum kúra után. Műtét utáni lábadozás, vagy erősebb menstruáció is szükségessé teheti pótlását.

Felnőtteknél az általános javallat férfiak számára naponta 120 μg K-vitamin, nőknek 90 μg.

Miben található meg?

Legjobb K-vitamin-források a sötétzöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a paraj, brokkoli, kelbimbó, kelkáposzta, spárga, illetve kisebb mennyiségben a tej- és tejtermékekben, valamint a májban is megtalálható. Felszívódásához fontos az olajok, például olívaolaj vagy repceolaj fogyasztása, mert kiválóan oldódik bennük.

Azok számára, akik ezekből az ételekből keveset vagy nem rendszeresen fogyasztanak, a K-vitamin szintetikus formában, táplálékkiegészítőkben is elérhető. Ezek előnye, hogy mindkét K-vitamint megfelelő arányban tartalmazzák.

Kapcsolódó termékek:

Kapcsolódó cikkek: