A bélflóránk egyensúlya
Bélrendszerünk 400 négyzetméteres felszínén, ezen belül is a vastagbélben, több százféle baktérium él a gazdaszervezettel egyetértésben és együttműködve. Ezek a baktériumok alkotják bélflóránkat, melynek össztömege kb. 1,5-2 kg, sőt a széklet szárazanyag tartalmának 40-60%-a is az itt élő baktériumokból kerül ki.
A bélflóra fejlődése, csecsemőkori fontossága
Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen csíramentes. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik, amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását. Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jöttek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában inkubátoros kezelésre szorultak, ez a folyamat heteket késhet és nem mindig tökéletes. Az anyatejes táplálás szintén segít a normál bélflóra kialakításában és megőrzésében, mely a csecsemőknél az immunrendszer érését támogatja.
A bélflóránk feladata
Bélflóránk feladata, hogy meggátolja a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vegyen a tápanyagok lebontásában (pl. a számunkra emészthetetlen cellulóz feldolgozásában), segítse a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, B-vitaminokat és K-vitamint termeljen. Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el.
Mitől borulhat fel a bélflóra egyensúlya?
Sajnos a bélflóra egyensúlya nem állandó, vannak olyan helyzetek és állapotok, melyek véget vetnek ennek az egyensúlyi állapotnak.
A leggyakrabban gyógyszerszedéshez köthető ez a folyamat, így negatív hatással vannak bélflóránkra például:
- a különböző fertőzésekre szedett antibiotikumok,
- a gyomorsavkötő gyógyszerek,
- a szteroidot tartalmazó gyulladásgátló szerek,
- és a hormontartalmú készítmények.
- Étkezésünkkel is befolyásolni lehet az egyensúlyi állapotot, így a rostban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag táplálkozás szintén elősegíti a jótékony hatású baktériumok arányának csökkenését. Károsító hatása van még a dohányzásnak, és a túlzott alkoholfogyasztásnak, valamint a tartós székrekedés, vagy hasmenés állapotának.
Milyen tünetei vannak, ha felborul a bélflóra egyensúlya?
A leggyakoribb tünetek a puffadás, hasmenés, szelesség, székrekedés, emésztési zavarok, fáradtság és az ellenállóképesség csökkenése.
A bélflóra károsodása betegségek kialakulásában is megnyilvánulhat, így jelentkezhet vastagbél-gyulladás, tejcukor-érzékenység, allergia, irritábilis bél szindróma és hasnyálmirigy-gyulladás.
A probiotikumok és az immunrendszer kapcsolata
Az immunrendszer 70%-a a bélben, vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el. A probiotikumok több ponton is serkentik az immunrendszer működését. Egyrészt a születést követően hatásuk van az immunrendszer érésére, másrészt a későbbiekben segítik az idegen anyagok felismerését, a falósejtek munkáját. Elősegítik a bélnyálkahártya felszínén található immunanyag termelődését is. Valószínűleg az imént felsorolt hatásokkal magyarázható egyes allergiás betegségekben tapasztalható kedvező hatásuk.
Mely baktériumtörzsek a legfontosabbak egészségünk szempontjából?
A normál bélflórát alkotó baktériumok közül van néhány, amely kiemelten hasznos a szervezet számára, ide tartoznak például a lactobacillus törzsek és a bifidobaktériumok. Ezeket a baktériumokat együttesen probiotikumoknak is nevezhetjük.
Immunrendszerünk 70%-a bélben vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el. A probiotikumok több különféle módon fokozhatják az immunrendszer működését: elősegítik a bélnyálkahártya felszínén található immunanyag (IgA) termelődését, segítik az idegen anyagok felismerését, és a falósejtek működését. Részt vesznek a normális bélműködés kialakításában is, mert az általuk termelt anyagok serkentik a belek összehúzódó-képességét. Gátolják a kórokozó baktériumok megtelepedését és szaporodását, valamint gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek. Így jelenlétük a bélben több betegség kivédésében is szerepet játszik.
A probiotikumok csecsemő- és gyermekkori használatának előnyei
A gyermekkori atopiás bőrgyulladás (ilyenkor az immunrendszer nem megfelelő, fokozott működéséről van szó) esetében azoknál a családoknál, ahol gyakori volt ennek a betegégnek az előfordulása, probiotikumok alkalmazása mellett bizonyíthatóan csökkent az atopiás bőrgyulladás előfordulása a gyermekekben. A probiotikumoknak ezekben az esetekben az immunmoduláló hatásuk révén lehet támogató szerepük.
Kik nem szedhetik a probiotikumokat?
Probiotikumokat nem szedhetnek olyan gyerekek és felnőttek, akik úgynevezett immunszupressziós állapotban vannak, tehát az immunrendszerük valamilyen okból (akár egyes , akár szervátültetés miatt) csökkent működésű állapotban van. Szintén nem szedhető a szer véres hasmenés, rövid-bél szindróma vagy vérmérgezés esetén.
Vannak-e a probiotikumoknak káros mellékhatásai?
A probiotikumok alkalmazása mellett ez idáig káros-, illetve mellékhatást nem észleltek. Azoknak kell ezeket a szereket elkerülni, akik allergiásak a kapszula valamelyik összetevőjére.
A bélflóránk egyensúlya
Bélrendszerünk 400 négyzetméteres felszínén, ezen belül is a vastagbélben, több százféle baktérium él a gazdaszervezettel egyetértésben és együttműködve. Ezek a baktériumok alkotják bélflóránkat, melynek össztömege kb. 1,5-2 kg, sőt a széklet szárazanyag tartalmának 40-60%-a is az itt élő baktériumokból kerül ki.
A bélflóra fejlődése, csecsemőkori fontossága
Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen csíramentes. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik, amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását. Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jöttek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában inkubátoros kezelésre szorultak, ez a folyamat heteket késhet és nem mindig tökéletes. Az anyatejes táplálás szintén segít a normál bélflóra kialakításában és megőrzésében, mely a csecsemőknél az immunrendszer érését támogatja.
A bélflóránk feladata
Bélflóránk feladata, hogy meggátolja a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vegyen a tápanyagok lebontásában (pl. a számunkra emészthetetlen cellulóz feldolgozásában), segítse a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, B-vitaminokat és K-vitamint termeljen. Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el.
Mitől borulhat fel a bélflóra egyensúlya?
Sajnos a bélflóra egyensúlya nem állandó, vannak olyan helyzetek és állapotok, melyek véget vetnek ennek az egyensúlyi állapotnak.
A leggyakrabban gyógyszerszedéshez köthető ez a folyamat, így negatív hatással vannak bélflóránkra például:
- a különböző fertőzésekre szedett antibiotikumok,
- a gyomorsavkötő gyógyszerek,
- a szteroidot tartalmazó gyulladásgátló szerek,
- és a hormontartalmú készítmények.
- Étkezésünkkel is befolyásolni lehet az egyensúlyi állapotot, így a rostban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag táplálkozás szintén elősegíti a jótékony hatású baktériumok arányának csökkenését. Károsító hatása van még a dohányzásnak, és a túlzott alkoholfogyasztásnak, valamint a tartós székrekedés, vagy hasmenés állapotának.
Milyen tünetei vannak, ha felborul a bélflóra egyensúlya?
A leggyakoribb tünetek a puffadás, hasmenés, szelesség, székrekedés, emésztési zavarok, fáradtság és az ellenállóképesség csökkenése.
A bélflóra károsodása betegségek kialakulásában is megnyilvánulhat, így jelentkezhet vastagbél-gyulladás, tejcukor-érzékenység, allergia, irritábilis bél szindróma és hasnyálmirigy-gyulladás.
