A bélflóránk egyensúlya
Bélrendszerünk 400 négyzetméteres felszínén, ezen belül is a vastagbélben, több százféle baktérium él a gazdaszervezettel egyetértésben és együttműködve. Ezek a baktériumok alkotják bélflóránkat, melynek össztömege kb. 1,5-2 kg, sőt a széklet szárazanyag tartalmának 40-60%-a is az itt élő baktériumokból kerül ki.
A bélflóra fejlődése, csecsemőkori fontossága
Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen csíramentes. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik, amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását. Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jöttek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában inkubátoros kezelésre szorultak, ez a folyamat heteket késhet és nem mindig tökéletes. Az anyatejes táplálás szintén segít a normál bélflóra kialakításában és megőrzésében, mely a csecsemőknél az immunrendszer érését támogatja.
A bélflóránk feladata
Bélflóránk feladata, hogy meggátolja a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vegyen a tápanyagok lebontásában (pl. a számunkra emészthetetlen cellulóz feldolgozásában), segítse a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, B-vitaminokat és K-vitamint termeljen. Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el.
Mitől borulhat fel a bélflóra egyensúlya?
Sajnos a bélflóra egyensúlya nem állandó, vannak olyan helyzetek és állapotok, melyek véget vetnek ennek az egyensúlyi állapotnak.
A leggyakrabban gyógyszerszedéshez köthető ez a folyamat, így negatív hatással vannak bélflóránkra például:
- a különböző fertőzésekre szedett antibiotikumok,
- a gyomorsavkötő gyógyszerek,
- a szteroidot tartalmazó gyulladásgátló szerek,
- és a hormontartalmú készítmények.
- Étkezésünkkel is befolyásolni lehet az egyensúlyi állapotot, így a rostban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag táplálkozás szintén elősegíti a jótékony hatású baktériumok arányának csökkenését. Károsító hatása van még a dohányzásnak, és a túlzott alkoholfogyasztásnak, valamint a tartós székrekedés, vagy hasmenés állapotának.
Milyen tünetei vannak, ha felborul a bélflóra egyensúlya?
A leggyakoribb tünetek a puffadás, hasmenés, szelesség, székrekedés, emésztési zavarok, fáradtság és az ellenállóképesség csökkenése.
A bélflóra károsodása betegségek kialakulásában is megnyilvánulhat, így jelentkezhet vastagbél-gyulladás, tejcukor-érzékenység, allergia, irritábilis bél szindróma és hasnyálmirigy-gyulladás.
A probiotikumok és az immunrendszer kapcsolata
Az immunrendszer 70%-a a bélben, vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el. A probiotikumok több ponton is serkentik az immunrendszer működését. Egyrészt a születést követően hatásuk van az immunrendszer érésére, másrészt a későbbiekben segítik az idegen anyagok felismerését, a falósejtek munkáját. Elősegítik a bélnyálkahártya felszínén található immunanyag termelődését is. Valószínűleg az imént felsorolt hatásokkal magyarázható egyes allergiás betegségekben tapasztalható kedvező hatásuk.
Mely baktériumtörzsek a legfontosabbak egészségünk szempontjából?
A normál bélflórát alkotó baktériumok közül van néhány, amely kiemelten hasznos a szervezet számára, ide tartoznak például a lactobacillus törzsek és a bifidobaktériumok. Ezeket a baktériumokat együttesen probiotikumoknak is nevezhetjük.
Immunrendszerünk 70%-a bélben vagy ahhoz kapcsolódóan helyezkedik el. A probiotikumok több különféle módon fokozhatják az immunrendszer működését: elősegítik a bélnyálkahártya felszínén található immunanyag (IgA) termelődését, segítik az idegen anyagok felismerését, és a falósejtek működését. Részt vesznek a normális bélműködés kialakításában is, mert az általuk termelt anyagok serkentik a belek összehúzódó-képességét. Gátolják a kórokozó baktériumok megtelepedését és szaporodását, valamint gyulladáscsökkentő anyagokat termelnek. Így jelenlétük a bélben több betegség kivédésében is szerepet játszik.
A probiotikumok csecsemő- és gyermekkori használatának előnyei
A gyermekkori atopiás bőrgyulladás (ilyenkor az immunrendszer nem megfelelő, fokozott működéséről van szó) esetében azoknál a családoknál, ahol gyakori volt ennek a betegégnek az előfordulása, probiotikumok alkalmazása mellett bizonyíthatóan csökkent az atopiás bőrgyulladás előfordulása a gyermekekben. A probiotikumoknak ezekben az esetekben az immunmoduláló hatásuk révén lehet támogató szerepük.
Kik nem szedhetik a probiotikumokat?
Probiotikumokat nem szedhetnek olyan gyerekek és felnőttek, akik úgynevezett immunszupressziós állapotban vannak, tehát az immunrendszerük valamilyen okból (akár egyes daganatos betegségek, akár szervátültetés miatt) csökkent működésű állapotban van. Szintén nem szedhető a szer véres hasmenés, rövid-bél szindróma vagy vérmérgezés esetén.
Vannak-e a probiotikumoknak káros mellékhatásai?
A probiotikumok alkalmazása mellett ez idáig káros-, illetve mellékhatást nem észleltek. Azoknak kell ezeket a szereket elkerülni, akik allergiásak a kapszula valamelyik összetevőjére.
A bélflóránk egyensúlya
Bélrendszerünk 400 négyzetméteres felszínén, ezen belül is a vastagbélben, több százféle baktérium él a gazdaszervezettel egyetértésben és együttműködve. Ezek a baktériumok alkotják bélflóránkat, melynek össztömege kb. 1,5-2 kg, sőt a széklet szárazanyag tartalmának 40-60%-a is az itt élő baktériumokból kerül ki.
A bélflóra fejlődése, csecsemőkori fontossága
Az anyaméhben a magzat bélrendszere természetesen csíramentes. A bélflóra kialakulása már a születés pillanatában megkezdődik, amikor a gyermek áthalad a szülőcsatornán, az anya hüvelyében lévő baktériumok bejutnak a szervezetébe, és megkezdik a normál flóra kialakítását. Azoknál a csecsemőknél, akik császármetszéssel jöttek a világra, vagy életük kezdeti szakaszában inkubátoros kezelésre szorultak, ez a folyamat heteket késhet és nem mindig tökéletes. Az anyatejes táplálás szintén segít a normál bélflóra kialakításában és megőrzésében, mely a csecsemőknél az immunrendszer érését támogatja.
A bélflóránk feladata
Bélflóránk feladata, hogy meggátolja a betegséget okozó más baktériumok, gombák és vírusok szaporodását, részt vegyen a tápanyagok lebontásában (pl. a számunkra emészthetetlen cellulóz feldolgozásában), segítse a vas, a magnézium és a kalcium felszívódását, B-vitaminokat és K-vitamint termeljen. Immunrendszerünk 70%-a is a bélflóránkban helyezkedik el.
Mitől borulhat fel a bélflóra egyensúlya?
Sajnos a bélflóra egyensúlya nem állandó, vannak olyan helyzetek és állapotok, melyek véget vetnek ennek az egyensúlyi állapotnak.
A leggyakrabban gyógyszerszedéshez köthető ez a folyamat, így negatív hatással vannak bélflóránkra például:
- a különböző fertőzésekre szedett antibiotikumok,
- a gyomorsavkötő gyógyszerek,
- a szteroidot tartalmazó gyulladásgátló szerek,
- és a hormontartalmú készítmények.
- Étkezésünkkel is befolyásolni lehet az egyensúlyi állapotot, így a rostban szegény, vörös húsokban és zsírban gazdag táplálkozás szintén elősegíti a jótékony hatású baktériumok arányának csökkenését. Károsító hatása van még a dohányzásnak, és a túlzott alkoholfogyasztásnak, valamint a tartós székrekedés, vagy hasmenés állapotának.
Milyen tünetei vannak, ha felborul a bélflóra egyensúlya?
A leggyakoribb tünetek a puffadás, hasmenés, szelesség, székrekedés, emésztési zavarok, fáradtság és az ellenállóképesség csökkenése.
A bélflóra károsodása betegségek kialakulásában is megnyilvánulhat, így jelentkezhet vastagbél-gyulladás, tejcukor-érzékenység, allergia, irritábilis bél szindróma és hasnyálmirigy-gyulladás.
