Manapság a mozgásszervi betegségek terápiájában a kagyló készítmények egyre nagyobb szerepet kapnak, igen hatékony és mellékhatásoktól mentes alternatívaként tartják számon, az időskori kopáson át a gyulladásos, reumatikus panaszokig terjedő esetekben.

A sejt közötti vízterek mennyisége a kor előrehaladtával csökken, akárcsak a szövetek rugalmassága, ami az ízületek esetében fokozatosan a mozgásképesség jelentős csökkenéséhez vezet. 

Mivel a glükozamint a szervezet saját maga nem képes előállítani, elengedhetetlenné válik annak rendszeres pótlása. Kis mennyiségben glükozamin több táplálékban megtalálható, de a leggazdagabb forrást a tengeri eredetű élelmiszerek adják, azon belül is  az új-zélandi tarajos zöldkagyló.

A világszerte meginduló kutatások során tudományosan is bebizonyították, hogy az új-zélandi zöldkagyló (Perna canaliculus) szokatlanul nagy arányban tartalmaz glukozaminglikánt, amely az ízületek működéséhez elengedhetetlen kenőanyag egyik legfontosabb alkotóeleme.

 

Zöldkagyló

 

Kutatók felfedezték, hogy a csontok szerkezete nagymértékben különbözik attól, amit korábban hittek– a felfedezések következményekkel fognak járni arra nézve, hogy hogyan kezelünk néhány elgyengüléssel járó csontbetegséget.

A cambridge-i egyetem, a newmarket-i Állategészségügyi Szolgálat valamint a BAM Szövetségi Anyagkutatási és –tesztelési Intézet (Berlin) kutatói felfedezték, hogy a csontokra jellemző keménység és merevség túlnyomórészt a specializált cukrok jelenlétének köszönhető, és nem fehérjéknek, mint azt korábban hitték. Az eredményeiknek elsöprő hatása lehet az osteoporosis (csontritkulás) és más csontbetegségek kezelésére.

A tudósok sokáig fenntartották azt a nézetet, hogy a helyes csontszerkezet kialakításáért felelős kulcsmolekulák a kollagén és más fehérjék. Erre a hitre alapult néhány csontbetegségekre alkalmazott gyógyszer és csontpótló anyag. Ugyanakkor a kutatók kevés figyelmet szenteltek a cukrok (szénhidrátok) szerepének a csontnövekedés összetett folyamatában.

Ebben a tanulmányban, amit a Biotechnológiai és Biólógiatudományi Kutatási Tanács (BBSRC - Biotechnology and Biological Sciences Research Council) finanszírozott, a brit és berlini kutatók, lovak csontjaiban tanulmányozták a mineralizációt (csontfejlődést) egy mágneses magrezonancia-elemző eszköz (NMR) alkalmazásával. Arra jutottak, hogy a cukrok, különösen a proteoglikánok (PG) és glükozaminoglikánok (GAG) a fehérjékhez hasonló fontosságúnak tűnő szerepet játszanak a csontok mineralizációjának szabályozásában – ez az a folyamat, amin keresztül az újonnan felépült csontokat olyan ásványok erősítik meg, mint a kalcium-foszfát.

Az osteoporosis (csontritkulás) egy széles körben elterjedt krónikus betegség, mely megzavarja az ásványok képződését, ami csontritkulással, ízületi fájdalommal és gyakori csonttörésekkel jár. Az ízületi porcok és a GAG (glükozaminoglikánok) kimerülésével fémjelezett osteoarthritist (ízületi gyulladás) is a csontok rendellenes mineralizációja kíséri.

Mindkét betegség elgyengüléssel, idősek esetében gyakran rokkantsággal jár, ami egy egyre súlyosbodó probléma, ahogy a népességünk öregszik. Fiatalok, különösen a sportoló férfiak és nők körében a csont- és ízületi sérülések bizonyulnak a legmakacsabbnak és egyben ezek válnak a leggyakrabban súlyos betegséggé (mint az osteoarthritis) az élet későbbi szakaszában.

Dr. David Reid a cambridge-i egyetem kémia szakának kutatója, aki jelentős szerepet játszott a kutatásban azt állítja „Hisszük, hogy az eredményeink megváltoztatják a csontbiológia néhány alapvető előfeltevését. Gyakorlati síkon a csont- és ízületi betegségek gyógyszerkutatásának új célpontjaira, a diagnózis új biomarkerjeire és az ortopédiában használható mesterséges anyagok kifejlesztésének új stratégiáira derítenek fényt.”

„Ezenkívül megerősíthetik az olyan GAG cukormolekulákra alapuló recept nélkül kapható ízületi és csont készítménynek, mint a zöldkagyló-kivonat jelenlegi népszerűségének racionális alapját.”

Kapcsolódó termékek:

Kapcsolódó cikkek: